Enelennel egyetértek abban, hogy elég csúnya dolog az, hogy a mardekárosokról egyből a negatívumok jutnak eszünkbe. Ami nem csoda, mivel általában ezzel találkoztunk. De kezdetnek itt van Phineas meg Sluggy, ők nem maguk az ördögök, elég jófejek. Valaki korábban kifejtette itt a topikban, mennyire lélekromboló, ha egy gyerek bekerül a Mardekárba, mert elhatározta, hogy "ha nagy leszek, nagy leszek", és erre három háznyi iskolatársa kerüli úgy, mintha leprás lenne. Nem csoda, ha a gyerek begolyózik ettől.

  Tegnap hallottam egy viccet, és átírtam Rowling világára. Most tekintsünk el attól, hogy a gyerekek úgy kerülnek a Roxfortba, hogy eleve tudnak írni-olvasni. Itt a másodikos nem 12, hanem 8 éves kölyköket jelent.

  A nyári szünet után a tanító néni megkérdezi a kis másodikos mazsolákat, hogy ki mit csináét a nyáron.

- Hareton Lloyd a Hollóhátból, te mivel foglalkoztál a szünetben?

- Hát, én sokszor építettem homokvárat a tengerparton.

- És hogy betűzzük azt, hogy épít?

- É-pé-í-té.

- Remek, Hareton, öt pont a Hollóhátnak. És te, Neil Salvor a Griffendélből, te mit csináltál.

- Tanító néni, kérem, én Haretonnak segítettem homokvárat építeni.

- Ez szép volt tőled. Hogy betűzzük azt, hogy segít?

- Es-e-gé-í-té.

- Csodálatos, öt pont jár a Griffendélnek is! Nézzük csak... Anakin Diabolo a Mardekárból, te mivel foglalkoztál a nyáron?

- Én is szerettem volna homokozni, de a fiúk elkergettek, azt mondták, hogy mocskos kis mardekáros vagyok!

- Ejnye, gyerekek, ez diszkrimináció! És mondd, Anakin, hogy betűzzük azt, hogy diszkrimináció?